Sr. M. Brigita Švecová

„Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség.“
(Fil 1, 21)

A keresztény remény jegyében értesítjük Önöket, hogy
Sr. M. Brigita – Zuzana Švecová
2024.10.14-én, életének 87., szerzetesi fogadalmának 53. évében
visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Brigita nővér, - Zuzana Švecová - 1938. június 1-jén született Porúbkán,
a bardejovi járásban.
Szülőfalujában nőtt fel három testvérével együtt: Annával, Máriával és Andrással.
Szülei, - András és Johanna, - született Kotaliková, - földművesek voltak.

Az általános iskola befejezése után otthon dolgozott,
mivel elég nagy területű földet birtokoltak.
Amikor 1960-ban megalakult a mezőgazdasági termelőszövetkezet,
és otthon már nem volt rá szükség, a bártfai kórházba ment el dolgozni
a sebészeti osztályra. Közben elvégezte az ápolói tanfolyamot,
később pedig az egészségügyi iskolát. 1969-ben
megszakította munkáját és tanulmányait, a Spišský Štvrtok-i
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérekhez került.
Novemberben felvették a noviciátusba Velehradon,
ahol a Brigita nővér nevet vette fel. Ápolónőként dolgozott
a szociális gondozóintézetben - először három évig Rohovské Rybky-ben,
majd két évig Spišský Štvrtok-on.
1972. március 19-én tette le első fogadalmát Velehradon.

Brigita nővér az 1974-1976-os éveket civilben töltötte,
és a poprádi kórházban dolgozott. Következő munkahelye
a Stranik-i Szociális Gondozó Intézet lett.
Csak 1981-ben tette le az örökfogadalmát Vríckon.

1988-ban, amikor a szlovákiai politikai helyzet javult,
vehette fel ismét a szerzetesi ruhát.
Következő munkahelye a Hronský Beňadik-ban és Rúbaň-ban
levő nővéreink Caritaszotthona volt.   

Már nyugdíjasként, 1997-ben elment a rimaszombati (Rimavská Sobota) közösségbe.
Bár nem volt tapasztalata, lelkesen vállalta a főzést a nővéreknek.
Érdekelte az is, hogy mi történik a plébánián,
és könnyen teremtett kapcsolatot az emberekkel.
Rövid ideig maradt ott, mert még ugyanabban az évben Staré Hory-ra küldték,
hogy egy balesetet szenvedett redemptorista atyát ápoljon,
és hogy segítsen a bazilikában folyó munkákban is.

A következő 11 évet a Spišská Nová Ves-i közösségben töltötte,
utolsó helye a Raslavice-i közösségben volt, ahol 15 évet élt nővértársai között.
Itt naponta felajánlotta Istennek imáit, áldozatait,
amíg Ő csendben magához nem hívta őt.

Köszönjük Brigita nővértársunknak a szeretet és a segítség minden gesztusát.
Köszönjük neki a jó tanácsokat és a jó példát. Köszönjük neki
a csendes kereszthordozást és az áldozatot, amellyel összekötötte az eget a földdel.

Nyugodjék békében!