
175. évfordulót ünneplünk

Ezév augusztus 28-án ünnepeljük
 a Niederbronn-i alapítás 175. évfordulóját.
Boldog Eppinger Erzsébet,
 Mária Alfonza 1849-ben alapította
 az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
 Kongregációját az elzászi Niederbronn
 fürdővárosban (Franciaország).
 Gyermekkorától fogva mély kapcsolatban
 élt Istennel, és tudta, hogy Isten egész
 lényével elfogadja, és minden emberrel
 együtt szereti őt. Mélyen áthatotta
 a megváltás misztériuma.
Isten Lelkétől vezetve úgy érezte,
 hogy nővéreivel együtt arra hivatott,
 hogy odafigyeljen a kor szükségleteire,
 és lehetővé tegye az emberek,
 - különösen a szegények és betegek - számára,
 hogy megtapasztalják Isten megváltó szeretetét,
 és különböző szolgálatokon keresztül reményt adjon nekik.
 Az ember teljes üdvösségéért aggódva,
 nővéreivel együtt Jézus lelkületével igyekezett otthonaikban gondoskodni
 a betegekről, támogatni a szegényeket, táplálni,
 nevelni és tanítani a gyermekeket, segíteni a gyámoltalanokat,
 és gondoskodni azokról, akikkel senki sem törődik.
 Mindezt a Szentírás értelmében:
 „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”. Mt 25,40.
Egyre több nővér csatlakozott a közösséghez,
 és a kongregáció gyorsan elterjedt.
 A nővérek munkáját mindenütt elismerték és igényelték.
 A püspökök Würzburg, Bécs és Sopron számára kértek nővéreket az alapítónőtől.
 A kor és a helyi körülményeknek köszönhetően ebből
 az alapításból több kongregáció is létrejött,
 mely boldog Mária Alfonza anya karizmája szerint élt. 
Jelenleg három kongregáció van, amely erre az alapra épül:
 az eredeti kongregáció Niederbronn-ban,
 a Würzburgi Kongregáció és a mi Sopron-Róma-i Kongregációnk Kismartonban.
 A mi kongregációnk 1867 óta önálló, akkor még a magyarországi,
 - Győri Egyházmegyei - Sopronban lévő anyaházzal.
 A politikai helyzet miatt 1955 óta az általános vezetőség székhelye Rómában volt,
 2019 óta pedig a kongregáció székhelye az ausztriai Kismartonban van.
A boldog Mária Alfonza alapításából létrejött közösségek közötti lelki kötődés,
 együttműködés és kapcsolat még mindig megvan,
 és különböző alkalmakkor újra és újra elmélyül.

A három általános főnöknő: Sr. Margita Tušanová, Sr. Johanna Vogl és Sr. Monika Edinger.
Az általános vezetőségeket meghívták Niederbronn-ba,
 hogy a kongregáció alapításának 175. évfordulóját
 az eredeti kongregációval együtt ünnepeljék,
 így  mindhárom kongregáció képviselve volt 2024. augusztus 18-án,
 vasárnap a Niederbronn-i Szent Márton plébániatemplomban
 tartott ünnepi szentmisén.
 A főcelebráns a strasbourgi segédpüspök, Msgr. Christan Kratz volt.
 Jelen volt több pap, sok nővér, a Niederbronn-i
 Legszentebb Üdvözítő Nővérei Kongregációjának újonnan
 megválasztott általános vezetősége az újonnan megválasztott
 általános főnöknőjével, Sr. Margita Tušanová-val, a würzburgi
 Megváltó Nővérei Kongregációjának általános vezetősége
 az általános főnöknővel, Sr. Monika Edinger-rel (Németország),
 az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjának
 Kismarton-i általános vezetősége
 és főnöknője Sr. Johanna Vogl (Ausztria),
 tiszteletbeli vendégek Niederbronn-ból,
 a Legszentebb Üdvözítő Nővérek németországi
 és franciaországi intézményeinek képviselői,
valamint világi tagok és munkatársak.
Ezekben a napokban szeretnénk visszatekinteni
 a 175 év alatt történtekre, és hálával emlékezni mindarra,
 amit ezekben az években elértünk. Ugyanakkor az a feladatunk,
 hogy hűek maradjunk karizmánkhoz, és szembenézzünk a mai kihívásokkal.
A karizmák úgy tekinthetők, mint Isten ablakai, amelyek
 az egyház történelme során megnyíltak az egyház előtt.
 Ezeken az ablakokon keresztül Isten Lelkének különleges fénye 
árad az Egyházra, hogy újból lássa, megélje és hirdesse az evangéliumot.
 Isten különleges karizmát adott
 az Egyháznak boldog Mária Alfonza anyán keresztül.
 Ezért fontos, hogy ezen az úton haladjunk tovább.

Alapítónőnk életében megmutatta nekünk,
 milyen fontos, hogy felismerjük és meghalljuk
 a Megváltó hangját,
 és minden nap újból kövessük azt.
 Azért, hogy képesek legyünk erre,
 hozzá kell szoktatnunk szívünket,
 hogy felismerjük az Úr hangját,
 hogy úgy halljuk őt,
 mint egy hozzánk közel álló
 és minket szerető személyt.





