NÉVEN SZÓLÍTVA
Hivatásgondozás és ifjúsági pasztoráció
„Most hát ezt mondja az Úr, a teremtőd, Jákob, az alkotód, Izrael: Ne félj, mert megváltalak; neveden szólítalak: az enyém vagy.“ (Iz 43,1)
Meg vagyunk róla győzdve, hogy minden történelmi kor Isten ideje. Bízunk abban, hogy a Szentlélek a mi közösséünkben is működik. Szilárdan hiszünk karizmánk aktualitásában. Még posztmodern korunkban is vannak konkrét lehetőségek és helyek az evangélium hirdetésére és mások meghívására, hogy másik is osszák meg a mi életünket.
Még ma is arra vagyunk elhívva, hogy menjünk az ifjúsághoz. A fiatalok autonómia- és szabadságérzete a hiteles kapcsolatok keresésével együtt nagy kihívást jelent a számunkra. Elsődleges célunk a fiatalok kísérése, hogy megértsék és megtapasztalják, hogyan találhatják meg valódi szabadságukat az életben, mely az emberi személyhez tartozik. Ez megköveteli a kapcsolat megnyitását saját történelméhez, akárcsak másokéhoz, a világhoz és Istenhez. Ennek alapján ajánlatot építhetünk, és elkísérhetjük a fiatalokat hivatásuk megtalálására.
A fiatalok és a hivatások lelkipásztori gondozása világos és lenyűgöző kijelentéssel kezdődik, érlelődik kongregációnk kínálatában, és ugyanakkor ez egy óvatos megkülönböztetés melletti kísér, amelyet az illető személy tiszteletben tart.
Nővéreink a saját intézményeinkben fiatalok között dolgoznak, és arra törekszenek, hogy összekapcsolják a fiatalok lelkipásztori gondozását a hivatásgondozással, nyitottsággal a különböző egyházi események iránt. Bátorítást éreznek arra, hogy világos és működőképes javaslattal menjenek a fiatal generációhoz.
Tőlünk elvárható, hogy folyamatosan a hiteles testvéri élet útján járjuk, szem előtt tartva önazonosságunkat, mint az isteni Megváltó nővére, és a tanúságságtételt, melyet azért kell tennünk, hogy egyszerre meghívók is legyünk.