A boldog életéből
A francia forradalom és a napóleoni háborúk, a politikai zavargások, az iparosodás és az ország elszegényedése utáni időszakban élt.
Eppinger 1814. szeptember 9 -én született a kelet -franciaországi Elzászban, Niederbronne - ban, és 1814. szeptember 10 -én keresztelték meg.
A szülőknek, - Eppinger György János, szül. 1790 és Barbara, született Vogt, szül. 1791 -ben - 11 gyermekük volt, közülük a legidősebb Erzsébet. Egyszerű körülmények között nőtt fel parasztcsaládban.
Ezsébet kilenc éves korában kezdett el iskolába járni (akkor még nem volt kötelező az iskolalátogatás). A hittanra 10 éves korától David Reichard plébános tanította, aki lelki vezetője lett. 1828-ban, 14 évesen lett elsőáldozó, és ugyanbben az évben május 10-én bérmálták meg a reichshofeni templomban.
A szerzetesi élet utáni vágya, - mely által Istennek akart szolgálni „ az Ő nagyobb tiszteletére és dicsőségére és a lelkek üdvösségére“ egyre jobban növekedett benne. 16 évesen szeretett volna csatlakozni a Jó Pásztor nővérekhez, de a szülei ezt nem engedték meg neki, mert nem tudták őt a családban nélkülözni.
Első megbetegedése után, - amely 1831-től 1834 –ig tartott, - Erzsébet megismerte a testi és lelki szenvedés értelmét. 1836 -ban tífuszjárvány volt Niederbronn-ban, és Erzsébet 4 hónapig ismét beteg volt.
1841-ben Erzsébet a barátnőivel, Reichard plébános vezetésével alatt csoportot hoztak létre, melynek tagjai a plébánia betegeit látogatták. 1842 januárjában barátnőivel együtt felvételt nyert Szent Ferenc Harmadik Rendjébe.
1845 -ben Erzsébet ismét megbetegedett. Ugyanebben az évben leégett a szülői ház. A beteg Erzsébetet áthelyezték a Rappoltsweiler-i Iskolanővérek iskolaépületébe, ahol első látomását is megkapta. Csak egy év múlva beszélt erről a gyóntatójával, David Reicharddal. 1847 -ben David Reichard ír erről Räss püspöknek. Sok látogató érkezik Erzsébethez, hogy tanácsot és imát kérjen tőle. 1948 július végén Räß püspök személyesen érkezett Niederbronnba, hogy megvizsgálja és ellenőrizze az Erzsébetet körülvevő eseményeket.
A püspök felismerte Isten kegyelmét, amely Erzsébetben működött. 1848 decemberében Erzsébet magán fogadalmat tett.
1849 -ben Erzsébet híressé vált Franciaországban, Németországban és Svájcban. Megjelent három brosúra "Levelek a niederbronni Eppinger Erzsébet extatikus szűz életéről és látomásairól“ Claude Ignace Busson-tól, Einsiedeln 1850 / Benzinger. 1849. augusztus 28 -án Räss püspök jóváhagyásával Eppinger Erzsébet megalapította az Isteni Megváltó Nevezett Nővérek Kongregációját. A kongregáció első székhelye a "kolostorocska" volt, amelyet Reichard lelkész szerzett meg a nővérek közössége számára. 1849. szeptember 10 -én ott volt Erzsébet beöltözése, amikor megkapta a Mária Alfonza nevet. Az első fogadalmat 1850. január 2 –án tette le, és Rässom püspök által a közösség főnöknőjévé lett kinevezve. Reichard plébános lett a felettesük.
A közösség új tagjainak a száma egyre nő. A kongregáció rohamosan bővül, új rendházakat hoznak létre Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Magyarországon. A nővérek ott segítenek, ahol a legnagyobb szükség van, és ahol az embereknek a legnagyobb szükségük van rá. Mária Alfonza Anya agyvérzés következtében halt meg 1867. július 31 -én, 53 éves korában.
Mária Alfonza Anya korából származó fontos írások: "Az első szabályok - 1849", az ún "Önéletrajz" és az "Oktatások".
A boldoggá avatás hosszú útja után, mely hivatalosan 1951. január 29 -én kezdődött és egészen 2018. január 26 –ig tartott, 2018. szeptember 9 -én a strasbourgi székesegyházban Eppinger Mária Alfonzát boldoggá avatták. A mi generációnk nagy hálával élhette át ezt az eseményt.