Mit üzen ma nekünk

BOLDOG EPPINGER MÁRIA ALFONZA KARIZMÁJÁNAK A JELENTŐSÉGE MA

Minden karizma a Szentlélek ajándéka, Isten kegyelmi ajándéka az Ő üdv- és szeretettervében, amely soha nem veszíti el értelmét, mindig működik és él az emberek által, akik nyitottak a kegyelmére. Boldog Mária Alfonza élete a Szentlélek munkájáról tanúskodik,
Aki csodákat művel azok szívében, akik nyitottak a szeretetére. Példájuk az a kihívás, hogy teljesen adjuk át magunkat az Úrnak, hogy hirdessük evangéliumát korunk embereinek. Hozzájuk hasonlóan, mi is ma elhívást kaptunk, hogy teljes mértékben bízzunk Isten megváltó szeretetében, Jézus Krisztusban, és kövessük az Ő nyomdokait.

Alapító Anyánk boldoggá avatása alkalmával Angelo Becciu bíboros, a pápa küldötte ezt mondta: „A mai korban végtelenül nagy szükség van tanúságot tenni a hiteles keresztény szeretetről: nem mint egy elvont gondolatról, hanem konkrtét segítségről a körülöttünk lévő emberek számára, különösen a gyengéknek és a szegényeknek, akik Krisztus Testét alkotják. Ferenc pápa erre emlékeztet bennünket, amikor ezt mondja: hogy „az a szeretet, amely nem ismeri el, hogy Jézus emberi testet öltött, nem az a szeretet, amelyet Isten felajánl nekünk. Annak elismerése, hogy Jézus elküldte Fiát, aki emberré lett és úgy élt, mint mi, azt jelenti, hogy úgy kell szeretni, ahogy Jézus szeret - szeretni és Jézus útját járni. És Jézus útja az élet odaadását jelenti ”(homilia 2016. november 11 -én a Szent Márta Házban).


Boldog Eppinger Mária Alfonza egész életében szavaival és tetteiben tanúskodott arról, hogy Jézus nem csak azért jött hozzánk, hogy az Atya szeretetéről beszéljen, hanem hogy emberként megtestesítette hatalmas irgalmát azáltal, hogy meggyógyította azokat, akikkel találkozott. Mária Alfonza Anya felismerte Jézus sebeit a szegény és rászoruló emberiségben, és Isten irgalmas szeretetének eszközévé vált. A mi Boldogunk tapasztalata, akit az Egyház Jézus követésének példájaként ismert el, arra ösztönöz minket, hogy szeressük azokat az embereket, akikkel nap mint nap találkozunk, és hogy Isten irgalmas szeretetének eszközeivé váljunk a számukra.

Ezt a boldoggá avatási szertartást egy olyan városban ünnepeljük, amely bizonyos értelemben Európa szíve, mert az alapvető uniós intézmények itt találhatók. Innen indul a sürgető kihívás az egész európai kontinens számára, amelyet egyre inkább az önzés tesz próbára – csak önmagam számára létezni.

És itt van boldog Mária Alfonza felhívása, annak a bátor és erős nőnek a rendkívüli keresztény életéről tett tanúságságtételével.

Felszólít minden európait, hogy legyenek nyitott szívű tanúi a hatékony és feltétel nélküli szeretetnek, mely kész megnyílni azok számára, akiknek szükségük van rá: a gyengék, a nyomorultak, az elutasítottak, a betegek, akiknek el kell menekülniük a háború,
az erőszak és az üldöztetés elől."

Mindezek a gondolatok ösztönzőek lehetnek a számunkra, hogy érzékenyek legyünk arra, Isten tőlünk most mit vár, hogy ma az
Ő Lelkében tudjuk megélni a karizmát.